"Egy lány aki fiúnak képzeli magát,egy rajzfilm figurát istenít de közben úgy szeret egy fiút aki megrágta-kiköpte-majd megtaposta. hogy az életét odaadná érte."

2011. szeptember 6., kedd

'Órdítanék ahogy kifér a torkomon, hogy én MÁSKÉPPEN GONDOLOM!'


Sulikezdés. Hozzánk bukott hülye ribancok.Barátok.Ellenségek.Fiúk.Lányok.= KÁOSZ! :C
avagy teljes zűrzavar a fejemben és a szívemben is. (Y) Nem tudom kit szeretek,és kit kéne szeretnem. Az osztály egy része még mindig kiakaszt.. : / Viszont az is aggasztó hogy emberek milyen süket vakok. ._.' xD

Pont, pont, pont, a történet végtelen
Három pötty a levélen és ég veled
Úgyis találkozunk még, az élet
Melléd ültet a hátsó padba
Hisz a magunkfajta mindig oda került
Csak az őrület keringett a kor körül
Kicsi bolygók, kicsike pontok
Pont akkor, pont te, pont ott
Azt mondtad, azt hittük, ez örökké tart
De az ezredik szeretleknél a kréta elkopott
Majd pont, pont, pont
Kicsöngettek és a világ elrabolt
A műsort azért folytatjuk persze
A szünet után visszanéz pár percre
A szenvedély, a mai vendég
Majd egyedül tovább minden, ahogy eddig

Kipróbálunk olyan dolgokat
Ami szépnek látszik, de foltokat
Hagy maga után és ez fojtogat
Majd mindezt elnyeli egy torkolat
A végső kérdésem az lenne
Hogy mi maradt meg a szépből
Azon a három ponton kívül
Kiderül a tegnapelőtti részből

Együtt néztük a sorozatot, de nem is sejtjük a végét
Ez egy átkozott bohózat, lefested egy új életed képét
Nem mondasz nekem semmit, de én valamit mondanék
Te nem lettél a szó, én meg nem lettem toldalék
Már a varázsló is eltűnt, nem javított meg, látod
Egy újabb szívtörés esetén a ragasztót te állod
Még mindig szótlan vagy, de valamit én még mondok
Nem hagyok neked itt semmit, csak ezt a három pontot

Többé nem érdekel, ki mit mond
Én leülök és pont pont pont
Összekötök három csillagot, vagy többet
Míg lentről pókhálónak nem tűnnek
Az égi szálak, a labirintus vége nálad
Ha szeretnéd, hogy kiszálljak
Csak vond meg a vállad és engedj tévedni
még van időnk, azt hiszem, egy életnyi.